Díli,01/10/2024 (MEDIA LABEH) – Negosiantes ambulante Domingas de jesus orijinalidade husi Munisipiu Ermera Postu Administrativu Atsabe sente la seguru iha merkadu nasional manleu tanba susar tebes ba hola na’in sira atu hola sira nia produtu.
Tanba ne’e negosiantes Domingas hato’o asuntus ne’e ba jornalista labeh katak, inidikasaun husi fatin rua entre tasi tolu ho manleu diferentes boot tebes husi rendimentu ne’ebe mak sira hetan kada loron liu husi sira nia aktividade fa’an sasan,
Tuir domingas katak, sira sei fa’an iha tasi tolu, loron ida sira bele rekolla rendimentu to’o dolar atus ida ba leten maibe governo liu husi Sekretariu Estadu Asuntus Toponimia Organizasaun Urbana (SEATOU) halo despeju administrativu ba sira husi Tasi-Tolu ba Merkadu Manleu, hetok liu tan, tanba loron ida sira labele hetan to’o dolar sanulu ba leten.
“Ami sente todan tebes ba ami vendedores husi tasi-tolu iha Tasi-Tolu pusat ida hetan osan ida di’ak teb-tebes ohin loron ami tenki halo to 100$ ba leten ami faan buat barak ohin ami bele halo to 200$ ami kaer ba leten mos mai iha ne’e ohin ami hader to’o loron ami kaer mak ne’e 15$/10$ diak ida 8/7 dolar, ami han selama ami ami atu fulan rua ne’e ami han fos karon rua ona ami tau iha ami nia fatin karik ami hasai hola bunkus loron ida satu dolar ne’e hira, ami fan sasan to kulafur hanesan ne’e hotu governo dehan tau ami iha fatin ida ne’e Merkado ida boot merkadu ida ema bele dehan publiku mais tau tiha povu sira ba halo moe fali ita boot sira nian aan ne’e halo moe boot ida,ba governo” dehan negosiantes Domingas de jesus ba jornalista labeh tersa feira ne’e 01/10/2024 iha Merkadu nasional Manleu Dili
Negoasiantes Ambulantes ne’e ho lian maka’as hateten, deputadu/a sira ne’ebe mak tur iha parlamentu ne’eba kada tinan aprova oje hodi benefisia ba povu maibe la iha realidade tanba orsamentu hirak ne’e hanesan lori povu nia naran mak halo aprovasaun, ikus povu nafatin moris ho terus iha dalan ninin, dala ruma modo tahan sira ne’ebe sira iha, hamos to’o ema la hola obrigado tenki soe ba lixu tanba dodok hotu.
“sira tur iha iha parlamentu ne’eba ne’e sira aprova osan dehan milliaun ba milliaun tokon ba tokon mos povo sira taka falta deit povo sira nia kiak no susar ne’e tau ba kotuk subar hela mos povu sira nian oan ne’e merese atu kadi kakutak nasaun presija matenek,mos modo tahan teb-tebes ohin loron sira hasai 20/30$ ba sosa mos osan isin la tama hamos ba hamos soe hotu ba sanpa ami nia sasan tebes gerobak hanesan ne’e ami hola be’e dos ida ami nain hemu to hotu ami hola pulsa 100 dolar nia bonus 5dolar hotu masako tebtebes ami tara to kulafur buat sira hanesan ami tara to kulafur semak hakat mai atu hemu pom mie ami tau hanesan ne’e ami nia oan sira mak foti ba nain han rasik fali de’it” Katak Domingas
Hare ba situasaun sira hanesan ne’e nia parte la nonok no nafatin afirma katak, hanesan povu mak la iha, ukun na’in sira mos la iha, tanba ne’e husi povu ba ukun na’in sira atu labele dukur demais iha kadeira sofa nia leten hodi taka matan ba povu kbiit laek sira ne’ebe mak oras ne’e sai hanesan refuziadus ba nia rain, ne’ebe muda husi fatin ida ba fatin seluk, indikasaun sira hanesan ne’e hatudu ba povu ai leba sente moris ida ne’e la seguru no fo impaktu ne’ebe la di’ak ba sira nia oan nia futuru .
“Ami hato de’it ida ne’e ba iha parlamentu ne’eba iha ita boot sira nia oan iha povo mak sira tur iha parlamentu labele taka matan labele atu dukur atu hateke ita boot sira nia povu hosi ami mak ita boot sira iha kadeira laiha ami ita boot sira la tur iha kadeira hosi ami tu ba vota mak ita boot sira hodi tur ba iha kadeira labele taka matan ba inan faluk sira la bele taka matan ba feto sira no la bele tak matan ba mane aileba sira mos to agora ami lao ba rai rahun suar hanesan ne’e imi la presija ida mos to vota ona imi tenki presija ami imi husu ami nia votus iha votus mak ita boot sira tur kadeira laiha votus ne’e ita boot sira la tur kadeira ida hotu ami kiak ne’e mos ami presija atu kadi ami nia oan sira nia kakutak par aban bairua atu sai matenek nain hanesan ita boot sira hotu ami nia oan sira ba escola ami lori saida mak fo ba hodi sira selu bemo agora buat hotu presija ba hatama ba pring sira husu atu fo saida .hanesan maun boot sira diak tur iha parlamentu ne’eba diak fulan mate osan mate fulan moris osan mos moris mos aprova osan iha ne’eba ami hare ba mak millaun ba millaun tokon ba tokon mos povu sira rona deit maun boot sira kolia mai ne’e han tia kotak hemu tia bee agua bosu tia mak koalia mai povu sira rona de’it” dehan Domingas
Inan feton ne’e sente la seguru, ho fatin ne’ebe mak nia hala’o aktividade negosiu ne’e, maske nia espresaun nakonu ho oin midar maibe fuan rahun tebes bainhira hare ba situasaun sira ne’e, tuir nia katak tanba de’it moris no preokupa ba oan sira nia futuru obriga an tenki soe hela rai moris fatin hodi desidi mai iha sidade hodi buka osan bele apoio oan sira nia escola, dala ruma mos habai an husi dader to’o fali kalan defisil tebes hetan osan, susar liu atu hola roupa ba troka iha isin lolon nian kada loron,sasan sira ne’e mos tau to’o semana ida mak foin hola netik dolar ida $1 ba leten to’o dolar lima $. 5
“hau agora iha Merkadu manleu hau sente la seguru sente triste teb-tebes maibe ami ko’alia hamnasa maibe taka falta ami nia triste tanba ami la’os la iha fatin atu hela iha ida ne’e tan deit oan sira atu kadi sira nia kakutak no mos ami nia kabun, ami nia hatais nemak ami mai iha ne’e sekarik ami mak fulan mate osan mate ami sei la mai terus hanesan ne’e .hau fan husi dader to loraik mais ou menus hetan makas liu mak 5/6 dolar mos iha tasi-tolu loron hanesan ne’e tenki kaer 100$ ba leten hosi sigaru ho pulsa no bee agua kuarte loron hanesan ne’e hau halo tia ba dos tolu no hau hetan dolar neen, ohin loron ne’e to’o semana ida mak foin hotu ne’e hau sente todan teb-tebes ami presija tebes atu hola ropa ida hatais iha rai manleu nemos susar teb-tebes ami hatais mak ne’e hatais ohin loron atu ba buka be’e deit ba mercadu laran ne’eba mos susar teb-tebes, ami hasai fali ami nia osan mak hodi hadi’a fali bee neba ami nia hakark mak ne’e governo mak sei la tau matan sei la bandu ami husi vendedor sira ami tenki tun fa’an fali iha ami nia fatin ami hakarak ba fa’an fali iha ami nia fatin ne’eba, ami tenki ba hasoru avo nana ho avo ramos, ami husi tasi-tolu ami ne’e radikal avo nana nia ema” hakotu nia
Reportagem: Ivonia salsinha
